Hajszálon múlt, de nem bomlik fel a lengyel kormány
A brüsszeli vétó, pontosabban annak elmaradása miatt állt a bál, és borítékolható a további konfliktus is.
A brüsszeli vétó, pontosabban annak elmaradása miatt állt a bál, és borítékolható a további konfliktus is.
Mindenki győztesként térhetett haza Brüsszelből, de vajon ki lesz az, aki hosszú távon is teli zsebbel és arcvesztés nélkül vészeli át a jelenlegi brüsszeli viharzónát? A Fülkében Gyükeri Mercédesz, a hvg.hu újságírója volt a vendégünk.
Nem meglepő módon megoszlanak a vélemények.
Budapest és Varsó főpolgármestere közös nyilatkozatot adott ki.
A magyar miniszterelnök nem tart elfogadhatónak olyan egyezséget, amely bünteti a briteket a kilépésért.
Folytatódik a külügyminiszteri körút: a politikus ezúttal az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével, Norbert Hoferrel találkozott Bécsben.
Mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést? Kubatov Gábor Fradi-elnök azok mellé állt, akik szerint még akár Kubát is Magyarországhoz csatoltatta volna.
Hatalmas nyomás alatt fáradozott azon Angela Merkel német kancellár, hogy megakadályozza az Európai Unió következő költségvetésének és az újjáépítési csomagnak magyar és a lengyel vétóját, ám a kompromisszum, amit elért, több pontban is alapvetően hibás – írja Soros György a Project Syndicate-en.
Nagy vitákat hozott az uniós csúcstalálkozó, de szinte minden területen sikerült megegyezést találni. A legtöbb nézeteltérés a jogállamiság, a klímacélok meghatározása és a Törökországgal szembeni szankciók kapcsán alakult ki.
2030-ra 55 százalékkal csökkenti az Európai Unió az üvegházhatású gázkibocsátását – dőlt el péntek délelőtt azután, hogy az utolsó ellenálló tagállam Lengyelországgal is sikerült megegyezni.
A szankciókat még 2014 júliusában vezette be az unió, eredetileg csak egy évre.
A miniszterelnök szerint az EU-csúcson megtörtént, aminek meg kellett történnie.
Belementek a németek által kidolgozott kompromisszumos tervezetbe a huszonhetek.
Ursula von der Leyen szerint fel kell készülnie az EU-nak arra is, ha nem sikerül megállapodni a kereskedelemről az Egyesült Királysággal.
A kormánypárti képviselők nyáron határozatban utasították a magyar miniszterelnököt az alapelvekre, melyeket az uniós költségvetés és a helyreállítási alap tárgyalásain képviselnie kellett. A kompromisszumos javaslat azonban nem minden pontjának felel meg.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a jelenlegi 45 százalékos begyűjtési arányt 2030-ig 70 százalékra kell emelni.
Pesszimistább a Christine Lagarde vezette testület a növekedési kilátásokat illetően.
A most kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt a holland miniszterelnök fenntartásairól beszélt, Orbán Viktor pedig arról: felelősséggel kell viselkedni.
Öltönyviselési kötelezettséggel próbálta elmagyarázni az uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatot vitát.